p05p03p040201

Gyógynövényekkel kapcsolatos fogalmak

FacebookTwitter

Szívügyünk az egészség

A gyógynövény

Gyógynövényeknek nevezzük a gyógyításra alkalmas hatóanyagot tartalmazó növényeket. Ezek lehetnek vadon termők vagy akár termesztettek is.


A drog

Ez a gyógyítással, gyógynövényekkel kapcsolatos kifejezés sokkal régebbi keletű és egészen más jelentéssel bír, mint amit a mai szóhasználat szerint drognak, azaz illegális kábítószernek nevezünk. Évszázadok óta ezzel a kifejezéssel jelölik a gyógynövények gyógyászati célból begyűjtött és szárítással tartósított hatóanyag-tartalmú részeit (mag, termés, virág, levél, gyökér, gyökértörzs, gumó, hagyma), illetve a gyógyításra felhasználható állati szervek egyes részeit. A drogot a szakirodalom latinul nevezi meg, ami általában két részből áll: a drogot szolgáltató gyógynövény és a felhasznált növényi rész nevéből.

Gyógyszerkönyvi minőség fogalma (Ph.Eur/Ph.Hg)

Pharmacopeae Hungaricae, European Pharmacopeae

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény meghatározása alapján a gyógyszerkönyv (latinul pharmacopoea) a gyógyszerkészítés, a gyógyszerminőség, a gyógyszerellenőrzés és a gyógyszerminősítés általános szabályait, valamint az egyes gyógyszerek minőségét és összetételét tartalmazó külön jogszabály szerinti szerv által kiadott, illetve módosított, a gyógyszergyártókra, forgalmazókra, orvosokra és gyógyszerészekre kötelező hivatalos kiadvány.

Egy-egy ország gyógyszerészeti kultúrájának színvonalát elsősorban a gyógyszerellátás, a gyógyszerészi működés szabványa, a gyógyszerkönyv tükrözi. Szerkesztésükben Magyarországon is mindenkor az orvos- és gyógyszerészképzés legkiválóbb professzorai vettek és vesznek részt. Magyarországon az első hivatalosan használt gyógyszerkönyv a Bécsi Gyógyszerkönyv volt, amelynek három kiadása jelent meg, és 1780-ig maradt érvényben. 1774-ben kötelező érvénnyel Magyarországon is bevezették a Pharmacopoea Austriaco-Provincialist (Osztrák Tartományi Gyógyszerkönyv), amely négy osztrák kiadást ért meg. 1812-ben életbe lépett a Pharmacopoea Austriaca (Osztrák Gyógyszerkönyv), amelynek öt kiadása volt hatályban a Magyar Gyógyszerkönyv megjelenéséig (1871).

A gyógyszeripar nemzetközivé válásával párhuzamosan szükségessé válik a gyógyszerkönyveket egységesítse. Ennek egyik eredménye az Európai Gyógyszerkönyv (Ph. Eur.). Magyarország 1999-től teljes jogú tagként vesz részt az Európai Gyógyszerkönyvi Bizottság munkájában, ami egyrészt azt jelenti, hogy az Európai Gyógyszerkönyv szerkesztésében a nemzeti delegáció tagjaként magyar szakemberek is részt vesznek, másrészt kötelezettséget jelent az Európai Gyógyszerkönyv előírásainak hazánkban történő bevezetésére. Ez az Európai Gyógyszerkönyv magyar fordítását tartalmazó VIII. Magyar Gyógyszerkönyv 2006. augusztus 1-jén történt hatályba lépésével meg is valósult. Az Európai Gyógyszerkönyv változásaival párhuzamosan a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv előírásai is folyamatosan módosulnak. Ezekről a változásokról az Országos Gyógyszerészeti Intézet közleményeket tesz közzé.


Bürghi törvény

A Bürghi törvény szerint az azonos gyógyhatású, de különböző gyógynövényeket, ha célszerűen keverünk össze (gyógynövénytársítás), akkor erősebb hatást érünk el, mintha a keverékben szereplő gyógynövényeket külön-külön alkalmaznánk. A hatás nem az egyes füvek, alkotórészek összegével egyenlő, hanem azt jóval felülmúlja.

Kozmezikum

Kozmetikai termék minden olyan anyag vagy készítmény, amely az emberi testtel (bőr, szőrzet, köröm, ajak, külső nemi szervek) külsőleg vagy a fogakkal és a szájüreg nyálkahártyájával érintkezésbe kerül elsődlegesen azzal a céllal, hogy azokat tisztítsa, illatosítsa, védje, ápolja, megjelenését megváltoztassa, illetve kiküszöbölje a kellemetlen testszagot.

Magyarországon a kozmetikai termékek gyártásának és forgalmazásának előírásait a „40/2001.(XI. 23.) EüM rendelet a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről” jogszabály határozza meg.

INCI

A kozmetikai termékeken az összetétel feltüntetését nemzetközi eljárás szabályozza, ez az INCI (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients). A szabvány biztosítja, hogy a kozmetikai termékek összetevői világszerte egyértelműen azonosíthatóak legyenek. A termék összetételét csökkenő sorrendben kell feltüntetni a csomagoláson. Az 1 %-nál kisebb arányban jelen lévő anyagokra nem érvényes ez a szabály, mivel ezek már tetszőleges sorrendben is szerepeltethetők.

Keressen a Facebookon!